Dubaj, az örök nyár földje

Maris_banner3aElőször fogok Európán kívüli országról, városról írni a blogon 🙂 Ezúttal Dubajban jártam, 4 napot töltöttem el az Egyesült Arab Emírségek egyik legnagyobb és leghíresebb városában, ahol a felhőkarcolók és a pálmafák váltják egymást. Ahol a 40 fokos melegben csak a légkondi hűsít, a tengervíz már nem frissít fel. Ahol a sivatag közepén hatalmas virágtengerrel találkozhatsz. Ahol a luxusszállodák pálmafa alakú szigetekre épülnek.

IMG_9597
Jumeirah Beach, forrás: saját felvétel

Sosem tűnt számomra különösebben vonzó célpontnak Dubaj. Sokan mondják, hogy milyen modern hely, de úgy élt a fejemben a város képe, mint hatalmas épületek tömkelege, ahol minden mű, minden nagyon új. Így, amikor januárban kitaláltuk a lányokkal, hogy ideje újabb Wizzair akciót kihasználnunk és egy új helyet felfedeznünk, kíváncsian vártam, hogy mi vár majd rám. Eddig az arab kultúrával egyedül Egyiptomban találkoztam testközelből, ami szintén nagyon érdekes volt, hiszen olyan dolgokat láthattam, amit mindenképpen érdemes valamikor az életben (Királyok völgye, piramisok, Luxor-i templom, Memnón-i kolosszusok), ám a kulturális különbségek kicsit megnehezítették az utazást. (Ha érdekel titeket a későbbiekben, szívesen írok Egyiptomról is bővebben)

Na de vissza is térnék Dubajra. A Wizzair szerencsére már több éve indít járatokat a városba, így azok számára is elérhetőbb célpont, akik nem szeretnének az Emirates légitársasággal többszörös áron utazni. Azonban így az  Al Maktoum nemzetközi repülőtérre (DWC) száll le a gép, ami kicsit kijjebb van a városból, a Dubai International-ről (DXB) könnyebb a bejutás még tömegközlekedéssel is.

Szállás

Mindenféleképpen a központban akartunk szállást foglalni a tengerparthoz közel, de számomra kicsit meghatározhatatlan a központ, hiszen akkora a város, hogy fél órákat kell taxizni, hogy egyik pontból a másikba eljussunk a 6-8 sávos autópályákon. Végül a Dubai Marina városnegyedre esett a választásunk, hiszen ez egy jó környék, sok irodaházzal, hotellel, skybarral, modern épülettel, és a közelében található a JBR (Jumeirah Beach) is.

img_0419.jpg
Dubai Marina városrész, forrás: saját felvétel

Először a Booking-on foglaltunk egy hotelt, de utazás előtt egy héttel kiderült, hogy az apró betűs részben több rejtett költség is hozzáadódik az árban, amiért már nem érte meg oda mennünk. Így gyorsan találtunk egy utcával arrébb egy apartman komplexumot, ahol még voltak kiadó szobák. Így hát azt ajánlom, hogy aki szállást foglal ne dőljön be az alacsony áraknak, hiszen azokra később rájöhetnek extra költségek. Mi viszonylag olcsón megúsztuk így, de talán azért is, mert már májusban ott nincs szezon a nagy hőség miatt.

Programok

Mivel kevés napra utaztunk, igyekeztünk mindent besűríteni erre a 4 napra, így úgy tűnt igazából, mintha egy hétig kint lettünk volna. Igyekeztünk minél sokszínűbb, érdekesebb programokat találni, és ezek közül szeretnék nektek most párat ajánlani.

Evening desert safari – sivatagi túra

Sok ilyen szervezett sivatagi utat lehet az interneten találni, több utazási iroda is szervez hasonlót. Mindegyik hasonló programokkal jelentkezik: tevegelés, sandboarding, autókázás a homokdűnéken, henna, kosztümökbe beöltözés, vízipipa, étel ital, BBQ büfé, hastánc és egyéb szórakoztató fellépések. Mi erre a túrára mentünk, számomra nagyon élvezetes volt, úgyhogy tudom ajánlani. A sivatagban napközben nagy a hőség, de minden autó és kisbusz légkondicionált, és mire odaértünk kezdett kellemesebb lenni az idő.

A terepjáróba beülve a sofőrünk hangos zenét kapcsolt és meg is kezdődött az őrült száguldozás a homokban; helyenként azt hittem, hogy fel fogunk borulni a kocsival. A kis oázis (ahol a programok nagy része található) nagyon hangulatos volt, a földön párnákon ülve élveztük az előadást és kóstoltuk meg a helyi gasztronómiai különlegességeket. Ittunk kókuszvizet is, amit frissen a kókusz üregében tálaltak, de az almás shisha is nagyon finom volt. A naplemente után kifejezetten kellemes lett az időjárás, és alig akartunk hazaindulni a programok végeztével.

IMG_2064
Kis csapatunk a sivatagban, forrás: saját felvétel

Miracle Garden

A hatalmas felhőkarcolók városában a sivatag közepén nem gondoltam volna, hogy gyönyörű virágos kertre bukkanhatunk. A Miracle Garden kapuin belépve egy csodás látvány tárult elénk, hatalmas szobrok a legkülönlegesebb virágokból. Nem is szeretném tovább ragozni, a képek magukért beszélnek.

IMG_0950
Miracle garden maci szobor, forrás: saját felvétel

Jachtos hajózás a Marinában

Mivel a szállásunk is a Marina városrészben volt, úgy gondoltuk, hogy a közelből induló reggelivel egybekötött jacht túrára is benevezünk. Találtunk is egy túrát itt, viszonylag korrekt áron. A reggeli nem volt annyira különleges, nagyrészt gyümölcsök és péksütemények voltak, ám az egész hajózás hangulata nekem nagyon tetszett. Maga a jacht viszonylag nagy volt, szerintem minimum 30 ember elfért volna rajta. Végig kellemes zene ment, belül légkondicionált volt, de ki is lehetett ülni a hátuljába vagy a tetejére az árnyékba, vagy a hajó orrára napozni. A kikötőből egyenesen a Jumeirah beach mentén az Atlantis hotel felé vettük az irányt, ahol megálltunk pár percre és lehetett fotózkodni, majd a Burj Al Arabig hajóztunk és onnan indultunk vissza a Marinába. Azt sajnáltam egyedül, hogy a hajóról nem lehetett fürdeni vagy beugrani, hiszen a víz gyönyörűen tiszta és meleg is volt.

IMG_0596
Kilátás az Atlantis Hotelre a hajóról, forrás: saját felvétel
img_0612.jpg
A Burj Al Arab a hajóról nézve, forrás: saját felvétel

Burj Khalifa

A világ legmagasabb épületébe felmenni már a kötelező programok közé sorolható Dubajban. Sokat gondolkodtunk, hogy nappal vagy este menjünk, végül a naplemente utánra vettük meg a jegyet, (itt) hogy a város esti fényeit láthassuk onnan fentről. Utólag én picit megbántam, hiszen nappal is nagyon szép lehetett volna, és a fényképek is talán jobb minőségűek, de az esti fényeknek is megvolt a hangulata, így azt ajánlom, hogy aki teheti menjen fel mindkét napszakban. Egy fél-háromnegyed óra várakozási idővel felfelé és lefelé is kell számolni, annak ellenére hogy a lift a 125. emeletre 1 perc alatt ér fel. A kilátásért abszolút megéri.

C615E0CD-F5EA-496A-BF5F-080EB0AA44B5
Kilátás a Burj Khalifa 124. emeletéről, forrás: saját felvétel

Zero Gravity

Ha már strand és jó idő, érdemes elnézni egy nappali beachpartyra is, mi a Zero Gravity nevű helyet választottuk, hiszen keddenként a Ladies Day keretében a lányoknak ingyenes a belépés és még italkuponokat és kis PR csomagokat is adnak ajándékba. A hely különlegessége a tenger partján lévő nagy infinity pool, aminek az oldalsó üvege átlátszó és így be lehet látni a medencébe közvetlenül a strandról. Hatalmas kényelmes napágyak, segítőkész személyzet és a legjobb zenék örvendeztetik a szórakozni vágyókat. A nappali medencézés és napozás után estére a Zero Gravity egy szórakozóhellyé alakul, ahol a hét minden napján tematikus bulikon vehet részt az ember. Mi sajnos estére már nem tudtunk maradni mert ment a repülőnk haza, de nappal is eléggé élvezetes volt.

IMG_1227
A Zero Gravity medencéje, háttérben a Dubai Eye, forrás: saját felvétel

Dubai Mall

A világ legnagyobb bevásárlóközpontja, ahova nem csak vásárolni járnak a helyiek,  szerintem inkább szórakoztató központ, mint üzletek tömkelege. A közepén található egy hatalmas üveg fal, ami az akváriumba enged betekintést, és ahol az ott sétálgatók 2-3 méteres cápákat, rájákat és nagyobb halakat is láthatnak. Itt található a fedett sípálya és a korcsolyapálya is. A 40 fokos hőségben szerintem sokan választják a bevásárlóközpont hűvös levegőjét, főleg, hogy az egész területén gyors wifi is működik, ami a hozzánk hasonló turistáknak aranyat ér. És ha már arany, az egyik szinten gyönyörű folyosókon található egy arany bazár is, amin sétálgatva nem is érzi az ember, hogy egy bevásárlóközpontban van.

IMG_0254
A Dubai Mall belsejében, forrás: saját felvétel

Szökőkút

És végezetül egy ingyenes program, ami szerintem kihagyhatatlan: a Burj Khalifa és a Mall melletti Dubai Fountain, a világ legnagyobb zenélő szökőkútja. Eddig azt hittem, hogy a barcelonai Magic Fountain az egyik legszebb zenés fényjátékos kút, de a dubaji sokkal különlegesebb volt a számomra, hasonlót még soha nem láttam. Már a Burj Khalifa tetjéről látszódott a show, de leérve még szebb látványban volt részünk, szerintem a video magáért beszél. Este fél óránként volt “műsor”, és mindegyik más-más zenével és vízjátékkal gyönyörködtetett.

A Dubai Mall melleti szökőkút, forrás: saját felvétel

Gasztronómia

Általában ha utazom, akkor szeretem a helyi különlegességeket kipróbálni, de a mostani alkalommal csak egyszer volt rá lehetőségem. A sivatagi túra keretében ettünk autentikus vacsorát, rengeteg zöldséggel, salátával, sült húsokkal és házi készítésű pitával. Minden nagyon fűszeres volt, egyedül a hummus íze hasonlított olyanra, amit már ettem korábban.

IMG_0234
Bőséges tál a sivatagi vacsorán, forrás: saját felvétel

Mivel Dubaj egy rendkívül modern és fejlett város, kifejezetten széles a gasztronómiai kínálata. Találkozhatunk itt nemzetközi láncok étkezdéivel, amerikai kávézókkal, és különböző nemzetek éttermeivel is. A hotelekben legtöbbször nagyon finomak az ételek, nem kell aggódnunk semmitől, azonban az utcákon én elővigyázatosságból nem ettem semmit. A kis boltokban közel hazai árakon rengeteg édességet és helyi süteményt lehet kapni, ha valaki nem akar beülni valahova enni, kedvére tud válogatni ott is.

Első este a szállásunhoz közel lévő Pure Sky Lounge-ba mentünk ami a Hilton Hotel tetején található a Jumairah beach-nél. Az ételekről lemaradtunk mert későn értünk oda, de sok finomság volt az étlapon, amiket szívesen megkóstoltam volna. A koktélok viszont annál is jobban tetszettek, kipróbáltuk az isteni Coco Loco-t, ami egy rumos-kókuszos-vaníliás koktél, friss kókusz héjban. A kilátás is gyönyörű volt a 35. emeletről, hiszen az épület közvetlenül a parton helyezkedik el és rögtön ráláthatunk a most épülő Dubai Eye-ra.

Másnap a JBR strandon a Ritz Carlton resorttal szembeni Café Bateel-ben reggeliztünk, ahol a helyi különlegességek mellett a tipikus brunch ételek is megjelentek. Isteni volt az eggs benedict és a shaksuka, a kiszolgálás is nagyon figyelmes volt.

IMG_9616
Brunch a Café Bateel-ben, forrás: saját felvétel

Éttermek közül sokan mondták, hogy érdemes ellátogatni az Armani étterembe a Burj Khalifában, főleg a kilátás és a fine dining miatt, ám mi inkább a szökőkút mellé ültünk ki este a Scoozi nevű, olasz-japán étterembe. Az étlapon a sushi különlegességek mellett pizzák és finom olasz tészták is szerepeltek. A hely azért tetszett nekem nagyon, mert közvetlenül ráláttunk a zenész szökőkútra, és a Burj Khalifa-ra is, ami szintén bizonyos időközönként fénybe borult. Az esti 28 fokot kompenzálta a felső helységből a teraszra kiáramló légkondis levegő, így helyenként még fáztunk is, ami a 4 nap során nem sokszor fordult elő. Kinéztünk előre még pár jó éttermet, mint például a Fish a tengerparton, vagy a Zuma az Emirates Towers-nél, de amikor ott voltunk akkor inkább az alapján választottunk helyeket ami közel volt és hangulatosnak nézett ki. Szerintem nehezen lehet ilyen szempontból mellé fogni a városban, hiszen nagyon széles a választék és minden nagyon jónak néz ki.

Összességében elmondható, hogy az ételek, italok átlagos nyugat-európai áron vannak, személy szerint én Barcelona-ban és Ibizán többet fizettem egy reggeliért, és nem voltak feltétlenül sokkal finomabbak.

Jótanácsok, érdekességek:

  • A DWC-re repülve figyeljetek arra, hogy hamar álljatok be az útleveleket ellenőrző sorba, mert nagyon lassú a haladás (majdnem egy órát álltunk mi sorba, de simán lehetett volna több is)
  • A bézs színű hivatalos dubaji taxikat érdemes csak használni; a Miracle Gardennél a kapun kijőve egy fekete, valószínűleg illegális taxiba ültettek minket, ami ugyanazon az úton kétszer annyiért vitt vissza, mint a rendes taxi társaság. A rendes taxikat be sem engedték a parkolóba szóval igazából nem volt választásunk, talán a legjobb megoldás egy taxit odahívni a közelbe ebben az esetben.
  • Hiába mondják, hogy a sivatagba érdemes zárt cipőben menni, a szandált jobban ajánlom, mert a cipőbe is ugyanúgy belemegy a homok, mint a szandálba, az viszont könnyebb fel-le venni.
  • Alkoholt érdemes a Duty Free-ben a reptéren venni, mivel a boltokban egyáltalán nem lehet kapni, csak a hotelekben vagy az éttermekben, és a szabadtéren egyáltalán nem lehet alkoholt fogyasztani. Olyan komolyan veszik ezt a szabályt, hogy szabadtéri éttermekben sem és a nyilvános strandokon sem szolgálnak fel alkoholos italokat.
  • A hétvége Dubajban péntekre és szombatra esik, így a pénteki brunch az egyik legkedveltebb hétvégi időtöltés, ilyenkor széles választékkal találkozhatunk a hotelekben és az éttermekben
  • A sertéshús fogyasztása nem illegális, de a szupermarketekben elkülönített részen kapható, és csakis nem muzulmánok számára értékesíthető
  • A strandról a hotel felé sétálva a rendőr ránk szólt, hogy nem lehet fürdőruhában az utcákon sétálni (még a part melletti bazár soron sem), így mindenkinek ajánlom, hogy vigyen egy sokat takaró standruhát vagy kendőt.

 

IMG_0131
Sandboarding a sivatagban, forrás: saját felvétel

Összességében számomra hatalmas élmény volt ez a rövid 4 nap is, úgy tudnám Dubajt a legjobban összefoglalni, mint a kontrasztok városát. A homokos part és a pálmafák mögött hatalmas felhőkarcolók tornyosulnak, és a fürdőző emberektől 3 utcára már öltönyös aktatáskás embereket találtam. A 40 fokos tűző napsütés és a taxik és hotelek 18 fokos légkondis levegője között nincs átmenet. A száraz sivatag közepén csodás virágokkal és élettel teli kertet találhatunk, és a turisták nyári mini ruháit tetőtől talpig feketébe öltözött nők rosszalló tekintete sem kerülte el a figyelmemet. Mindenkinek ajánlom, hogy egyszer látogasson el a városba, hiszen azt tapasztaltam, hogy nem drágább bármelyik nyugat európai országnál, viszont sokkal különlegesebb programokkal és helyekkel találkozhattok ott.

Végezetül fogadjátok szeretettel a vlogot, ami talán jobban átadja az utazás hangulatát, mint a képek:

Balatoni programajánló – május

Képtalálat a következőre: „balaton bor”

Forrás: balaton.vehir.hu

Összegyűjtöttem nektek, hogy májusban milyen Balaton környéki programokon vehettek részt. Hova érdemes ellátogatni a jó idő beköszöntével? Annak ellenére, hogy hivatalosan még nem kezdődött meg a nyári szezon a programkínálat sokszínű, a következőkben erről olvashattok.

Borbarangolás 2018

A program keretében 16 badacsonyi borászat és 4 étterem összesen közel 133 borát kóstolhatják meg a résztvevők. A ,,borbarangolások” január 20-tól szombatonként kerülnek megrendezésre. A májusi időpontok:

  • május 5. Borbarangolás Sabar Borházban (Káptalantóti)
  • május 12. Borbarangolás Kisfaludy-ház Étterem és Borteraszon (Badacsonytomaj)
  • május 19. Borbarangolás Szent György Pincében (Hagymagas)
  • május 26. Thomay Pince (Badacsonytomaj)

Ha kedvetek támadt egy kis borkóstoláshoz, akkor a további információkat itt találjátok:

http://www.badacsony.com/hu/info/badacsonyi-borvidek/borbarangolas-2018/index.html

 

34196042146_5b839135b4_k

Forrás: Flickr, Kata L.

Balatonfüred Concours d’Elegance

Negyedik alkalommal kerül megrendezésre Balatonfüreden a Vitorlabontó Ünnepséggel egy időben a Balatonfüred Concours d’Elegance. A program egy oldtimer-autó szépségverseny, ahol a régi korok divatos és elegáns autóit csodálhatjátok meg. A vitorlázás és az autók szerelmeseinek tökéletes hétvégi program.

  • május 4-től május 6-ig Balatonfüred Tagore Sétány

További információ:

https://www.programturizmus.hu/ajanlat-balatonfured-concours-d-elegance.html

Régi villák nyomában – Villatúra Balatonalmádiban

Ha Balatonalmádiban jártok ingyenes városnéző villatúrán vehettek részt a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület jóvoltából. A túra a Nyitott Balaton tavaszi programsorozat keretében kerül megrendezésre, a városban található régi villák történetét ismerhetik meg a résztvevők. A séta időtartama 2 óra.

  • május 5. 17:00-tól a balatonalmádi Tourinform-iroda elől
  • május 12. 17:00-tól a balatonalmádi Tourinform-iroda elől

További információ:

https://welovebalaton.hu/programok/regi.villak.nyomaban.villa.tura.balatonalmadiban

Vidéki piknik a Szent Kristóf pincészetben

A Szent Kristóf pincészetben megrendezésre kerülő piknik az 1980-as éves Amerikájának hangulatát idézi. Az érdeklődők részt vehetnek családi- és gyermekprogramokon, valamint megnézhetik az amerikai autók kiállítását. Este a Megasztárból ismert Kocsis Tibor lesz a sztárvendég. A kertben szabadtéri grillbüfé, este 2 fős vacsoramenü várja a vendégeket.

  • május 12. Zamárdi

További információ:

http://www.stkristof.com/hu/programok-szolgaltatasok/

BALATON CAMINO 2018

Idén másodjára indulhatunk el a Balaton Caminon, ami egy Balatont megkerülő séta. A napi indulási helyszínek és időpontok elérhetőek, bárki csatlakozhat, aki elég edzettnek érzi magát, hogy 10 nap alatt körbesétálja a tavat. 10 nap, 200 kilométer, 9 szállás, a naponta kitűzött cél 20-25 km megtétele, ami egy átlagos edzettségi szintű ember számára is teljesíthető. Aki nem csak testi, de lelki felfrissülésre is vágyik, annak ez a program minden értelemben igazi felfedező út.

  • május 18-tól 27-ig

További információ:

http://www.siofokportal.com/Balaton-Camino-2018

Tihanyi Pünkösdi Pálinka Piknik

A Tihanyi Pünkösdi Pálinka Piknik nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre. A pálinka kóstolás mellett számos gasztronómiai- és gyermekprogram várja az érdeklődőket. Lesznek koncertek, kézműves programok gyerekeknek. Kísérő programként a résztvevők megkóstolhatják a Tihanyi Levendulás Búzasörből készített sörpárlatot, ami a Legendás ház újdonsága.

  • május 19-21. Tihany, Mádl Ferenc tér, Pisky sétány

További információ:

http://tihanyipalinkafesztival.hu/

Remélem mindenki, aki a Balaton felé veszi az irányt talál számára érdekes kikapcsolódási lehetőséget. 🙂  Még több programért felkereshetitek a: www.welovebalaton.hu weboldalt.

Zsófi

 

Ease Therapy főzőklub az Ízbisztróban

Maris_banner3a

Vasárnap délutáni kikapcsolódásként felhasználtam az ajándékba kapott jegyem az Ease Therapy kézműves főzőklubjára, ami a házi finomságok fantázianévre hallgatva a házi sajt, kenyér, kovász, vaj és joghurt rejtelmeibe vezetett be. Aki ismer az tudja, hogy szeretek főzni és a konyhában kísérletezni, de például még sosem próbáltam kenyeret sütni és joghurtot vagy vajat készíteni.

Így hát kíváncsian mentem el az Ízbisztróba, amiről korábban még nem hallottam. A Chefparade-hoz hasonló légkört és kurzust képzeltem el, így kellemes csalódás ért, amikor megláttam a kis kellemes hangulatú konyhát. A kurzusokon általában 10 fő vesz részt, de a mostani alkalommal csak öten voltunk, így barátságos hangulatban telt a sütés-főzés.

IMG_9264
Az Ízbisztróba belépve, forrás: saját felvétel

Bevallom őszintén alapból nem feltétlenül ezt az alkalmat választottam volna a kínálatukból, hiszen van „Dolce Vita” olasz főzőklubjuk, francia estjük és szicíliai borvacsorájuk is, amik picit közelebb állnak hozzám, de úgy készültem, hogy itt is hasznos dolgokat fogok tanulni. És mennyire jól gondoltam.

A rövid bemutatkozás után az alapokkal kezdtük. A különböző fajta lisztekről, felhasználási módjukról és a keverés arányairól esett szó, de a kovász készítés hasznosságát is részletesen körüljártuk. A tészta kikeverése után következett a dagasztás, ami kemény fizikai megmérettetés is volt egyben – 20 percen keresztül kellett a tésztát gyúrni, ami után bevallom picit fájt már a karom. De az erőbefektetés megérte – tönkölybúzás és rozslisztes friss kenyér, valamint sima fehér lisztes kifli lett az eredménye.

IMG_9274
A kész péksütemények, forrás: saját felvétel

Utána a joghurtot és sajtot is készítettük, amelyek igazán nem nagy ördöngösségek és pár hasznos jó tanács után bárki elkészítheti őket otthon. A legélvezetesebb számomra azonban a vajköpülés volt, amit igazán nem gondoltam volna, hogy milyen egyszerű. Csupán egy kis befőttes üveget töltöttünk félig magas zsírtartalmú tejszínnel (minimum 30%-os), és azt kezdtük el rázni, amíg először tejszínhab, aztán később vaj nem lett belőle. Majd raktunk bele egy kis sót és apróra vágott fokhagymát és kész is lett a házi készítésű vaj, amit a frissen sült kenyerekre kenhettünk.

IMG_9267
Házi friss sajt, forrás: saját felvétel

Ki gondolta volna, hogy ez ilyen egyszerű? Talán azok, akik már csináltak ilyet valaha vagy értenek hozzá, de én nagyon meglepődtem. Minden nap tanul valami újat az ember… Mindenesetre mostantól a bolti margarinok és vajak helyett inkább megpróbálok saját magam készíteni, hiszen így pontosan tudom hogy mi is lesz abban a vajban amit fogyasztok, nem kell a csomagolást böngésznem, hogy éppen milyen adalékanyagok és tartósítószerek vannak benne.

IMG_1201
Az Ízbisztró az utcáról, forrás: easetherapy.hu

Az oktatónk nagyon értett a dolgához és lelkesen válaszolt a kérdéseinkre. Az egész tanfolyam kellemes hangulatban telt. Összességében örülök, hogy elmentem, és mindenkinek ajánlom, aki egy kisebb társasággal, barátságos hangulatban szeretné magát kipróbálni a konyhában. Ha még csak kacérkodtok a sütés-főzés gondolatával, akkor ez egy jó kezdés lehet, hiszen a Chefparade számomra intenzívebbnek és nagyobb megmérettetésnek tűnt. Nektek melyik a kedvenc főzőklubbotok, mit ajánlanátok? Szívesen várom az ötleteket, szeretnék más helyeket is kipróbálni, ami már nektek bevált 🙂

 

Amszterdam, az észak Velencéje

IMG_8659

Idén Húsvétkor a Wizzair nagyszerű ajánlatát kihasználva Amszterdamban töltöttünk egy csodás hétvégét. És igen, többes számban, hiszen végre mindhárman együtt utazhattunk és fedezhettünk fel egy új várost! Ebben a bejegyzésben elmeséljük nektek, hogy ki hogyan élte meg a város hangulatát, kinek mi tetszett, és adunk pár tippet az oda utazóknak is 🙂

Utazás

Ha Amszterdam Schiphol-ra szeretnétek repülni, készüljetek fel, hogy sem a jól megszokott  Wizzair, sem a Ryanair nem indít oda fapados járatot, csupán az EasyJet-tel lehet viszonylag olcsón repülni. Mi éppen ezért a Wizzair Eindhoven-be tartó járatára vettünk repjegyet, hiszen Eindhovenből vonattal másfél óra alatt lehet átjutni. A vonatjegy olcsóbb, ha legalább 4 fő egyszerre veszi meg, mi nyolcan utaztunk így nem volt gond, de azt kiemelnénk, hogy ez az akció csak Hollandiában kibocsájtott bankkártyás fizetés esetén érvényes. A repülőtérről a 401-es, 7 percenként járó busszal lehet a vonatállomást megközelíteni, ahonnan körülbelül fél óránként járnak a vonatok az Amsterdam Centraal állomás felé. Aki nem szeretne sokszor átszállni és inkább a kényelemre vágyik annak mindenféleképpen a direkt járatot javasoljuk, de mi inkább a költségcsökkentésre szavaztunk 😀

IMG_8564
A pályaudvarról elindulva ez a látvány fogadott minket, forrás: saját felvétel

Szállás

Aki Amszterdamba utazik, készüljön fel, hogy az árak elég borsosak Magyarországhoz képest, elsősorban a szállások terén, főleg Húsvétkor. Napokig keresgéltünk a Bookingon és az Airbnb-n, de 8 főre elég nehéz volt jó ár-érték arányban szállást találni. Végül egy hostel mellett döntöttünk, hiszen 8-an pont ki tudtunk venni egy egész szobát, így nem kellett másokkal együtt lakni és a társaság is jobban összekovácsolódott. 🙂 A központban található Hans Brinker Hostelt választottuk, így az állomástól könnyen odajutottunk. Nem használtunk tömegközlekedést egyszer sem, mivel minden gyalog megközelíthető volt és még egy finom reggeli is benne volt az árban! A szállás tisztaságával nem voltunk megelégedve, de 2 napra kibírható volt, és mint korábban említettük, elég költséghatékony is. A következő eggyel drágább opció több mint kétszer ennyibe került volna. 

Látnivalók

Az utazás előtt összeállítottunk egy rendkívül részletes programtervet, de sajnos nem mindent sikerült megvalósítani a szokásos módon. A bőséges reggeli után a Museumplein felé vettük az irányt, ahol több híres helyi múzeumot is találhatunk egy helyen, egy csodás park mellett. Amiket kiemelnénk azok a Rijksmuseum (Nemzeti Múzeum), aminek az épülete nem csak kívülről gyönyörű, hanem belülről is csodás kincseket rejt: a XVII. századi holland mesterek műremekei mellett más, hasonlóképp lenyűgöző művészeti gyűjteményeknek ad otthont. A Van Gogh Múzeumba nagyon el szerettünk volna menni, így szomorúan tapasztaltuk, hogy mivel nem vettünk előre jegyet, a helyszínen már nem kaptunk, mert mindegy jegy elkelt aznapra. Így hát mindenkinek javasoljuk, hogy a múzeumokba vegye meg előre a jegyet online! Itt látható a világ legnagyobb Van Gogh gyűjteménye, de a termeken végigsétálva megismerhetjük a festő életének történetét is.

Animated GIF-downsized_large (1)
A Van Gogh múzeum előtt, forrás: saját felvétel

Továbbá itt található a híres I amsterdam felirat is, ami a turisták egyik kedvenc fotózkodási helye. Mi meg sem próbáltunk képet csinálni, annyian voltak, úgyhogy inkább a mellette elhelyezkedő kis tó partján fotózkodtunk a tulipánok mellett. A tér nagyon hangulatos, és kifejezetten frekventált, hiszen sok a látnivaló a közelben. Viszont ha mindenféleképpen akartok képet a feliratnál, érdemes a hátoldalára állni, oda nem fog senki, és utána tükrözni a képet egy képszerkesztő segítségével. 😀

A Museimplein után az Albert Cuyp Markt felé indultunk, a hangulatos utcákon barangolva. A piac nem sokban különbözik az itthoniaktól, talán feltűnően sok a tulipán és az Amszterdam feliratú szuvenír. A kínálatban természetesen megtalálható a cannabis-os nyalóka, csoki, cukorka és keksz is. Ezek mellé ki van írva, hogy ha esetleg ajándékként vinnél haza nyugodtan megteheted.  Érdemes megkóstolni a helyi gasztronómiai fogásokat, hiszen frissen készítik és általában nagyon jó minőségű alapanyagokból, de erre még kitérünk később.

20180331_113626
Tulipánok a Museumplein-nál, forrás: saját felvétel

Ha már piac, akkor elnéztünk a Bloemenmarkt-ra is, ahol rengeteg féle tulipán és egyéb virág hagymája kapható. Kicsit más  a hangulata ennek a piacnak, inkább a szuvenírek beszerzésére ajánlott. Kevesebb a friss, vágott virág, inkább a turistákra vannak kihegyezve az eladók. Lehet kapni tulipánhagymákat kis fapapucsban, de konzervben is.

Sok jót hallottunk a Heineken Experience sörmúzeumról is, ám odaérve a sort megpillantva hamar elment a kedvünk tőle. Ide is érdemes a jegyet előre megvenni, de szerintünk még úgy sem kerülhető ki a hosszas sorban állás.

Ellátogattunk egyik este a kihagyhatatlan vörös lámpás negyedbe is, talán ez a legtöbb turistát vonzó „látványosság”. Tudtuk előre, hogy mi vár majd ránk, hogy piros neoncsövekkel kivilágított a kirakatokban ruhák, táskák és cipők helyett majd lányok sorakoznak és kínálják szolgáltatásaikat, mégis kellően meglepődtünk a látottakon. Fényképezni, videózni nem lehet, de szerintünk nem is lett volna rá szükség, hiszen egyhamar nem fogjuk elfelejteni a látványt.

IMG_8578
Hangulatos házak a csatorna mentén, forrás: saját felvétel

Gasztronómia

Mivel a szállásunkon kaptunk reggelit, így a brunch és a hangulatos reggelizőhelyek kimaradtak a napi programból (sokunk nagy sajnálatára), de így is sikerült bevetnünk magunkat a helyi gasztronómia rejtelmeibe. Megkóstoltuk a Patat-ot, a Chipsy King sültkrumpliját, aminél jobb biztos van a városban, de a hosszú út után a bőröndöktől megszabadulva csak odáig jutottunk el. A szószok széles kínálatából nehéz volt választani, talán érdemes az egyszerűbbeknél maradni, mint a ketchup vagy a majonéz, nekünk a cheddar sajtszósz annyira nem vált be.

Nem hagyhattuk ki a híres Stroopwafel-t sem, ami egy nagyon édes helyi különlegesség, karamell szósszal összeragasztott vékony ostyákat kell elképzelni. A piacon próbáltuk ki, ahol frissen készítették és még meleg volt amikor megkóstoltuk. Az édesszájúaknak nagy kedvence lehet, de aki cukorfóbiás annak nem ajánljuk.

Animated GIF-downsized_large
Stroopwafel az Albert Cuyp Markt-nál, forrás: saját felvétel

Méltán híres Amszterdam a különleges sajtokról, és sikerült találnunk egy olyan sajtüzletet, ahol az összes különleges ízesítést végig tudtuk kóstolni. A Henri Willig Cheese & More boltot ajánljuk mindenkinek, aki helyi különlegességekre vágyik. Nem csak sajtokat, hanem sajtkrémet, kekszeket és mini stroopwafelt is lehet kapni, de talán a legfinomabb az összes közül a baby gouda és a smoked goat cheese sajtjuk volt. Úgy be is raktároztunk belőlük, hogy alig fértünk be a bőröndbe a hazaúton.

A Damrak közelében a szűk utcákon sétálva nagyon hangulatos városrészen találtuk magunkat, rengeteg volt a fast food-os hely, és itt találtunk rá a Warmoesstraat-on a Dirty Chicken Club-ra, ahol isteni csirkéből készült ételeket kóstoltunk. Különlegességük a Dirty Chicken burger, amiben egy hatalmas szelet sörtésztában sült csirkehús található. Finom volt még nálunk a “pulled chicken taco”, ami avokádóval és salsával tálalva talán picit diétásabb a burgernél.

Szórakozás

A legtöbb szórakozóhely egy helyen, a Rembrandtplein-nél található. Itt majdnem mindenhova van belépő, ami a Budapesten megszokott áraknál jóval drágább, de ki lehet fogni jó ingyenes bulikat is. Mi mind a két este elmentünk szórakozni, úgy éreztük, ha már Amszterdamban vagyunk nem hagyhatjuk ki. A helyek hangulata, a zenék egészen hasonlóak voltak a budapesti szórakozóhelyekéhez. Hajnali 5-kor a holland mulatós pedig  még felejthetetlenebbé tette az estét. Azt ajánljuk, hogy ha valaki nem szeretne vagyonokat költeni, akkor mindenképp vegyek a repülőtéren egy kis útravaló alkoholt. 😀

IMG_8835
Bicikli a csatorna mellett, forrás: saját felvétel

Végezetül olvashatjátok az egyéni véleményeinket a hétvégéről:

Maris: Nekem nagyon tetszett a város hangulata, el tudom képzelni, hogy valamikor itt éljek. A csatornák mentén sétálgatva és a kis házakat nézegetve Koppenhága jutott először az eszembe, de a rengeteg biciklisen kívül több hasonlóságot nem véltem felfedezni a két város között. Kifejezetten tetszett az, hogy nagy a pörgés a városban, mindenhol emberek járkálnak és zajlik az élet, nincs megállás. Teljesen magával ragadott az a szabadság érzés, ami körüllengi a várost, abszolút pozitív élmény volt számomra a hétvége és remélem, hogy hamarosan újra visszatérhetek!

Khloe: Amszterdam lenyűgöző volt, minden hídjával, csatornájával, házával, stílusával és az összes biciklijével együtt. Még az eső sem tudta elvenni a hangulatát. Az éjszakai élet pörgős, a piros lámpás negyed telített, a vendéglátás barátságos, a hangulata páratlan, de egyértelműen az építészeti jegyei ragadtak legjobban magával. A vörös téglás, folyó-menti, egymásba épülő házak, a múzeumok egymás hegyén hátán, a tágas parkok, a kis utcácskák, de még a színes virágágyások is annyira hangulatosak, nem is tudnám másik városhoz hasonlítani.

Egyszerűen imádtam, hogy szinte minden sarkon várt ránk egy újabb galéria, egy kiállító terem, mindenhol festmények, szobrok, műalkotások tobzódtak a kirakatokban, amelyek csábították be az utca emberét körülnézni, vásárolni, gyönyörködni. Mindenhol visszatükröződött, a holland történelem igen régre nyúlik vissza és a művészetekben sosem szenvedett hiányt. Rembrandt, van Gogh, Bosch, Mondrian, Hals…

Zsófi: Az ottlétünk alatt végig azon gondolkoztam, hogy nem tudom más várossal összehasonlítani Amszterdamot. Építészetében nekem is Koppenhága jutott eszembe, de hangulatában teljesen más volt. Többen mondták az utazás előtt, hogy vigyázzunk magunkra az éjszakai életben, de szerencsére nem volt semmi probléma. Talán azt mondhatom, hogy a legtöbb nemzetiség megtalálható a városban. Olyan jó volt látni, hogy békességben megférnek egymás mellett az emberek. Nagy a nyüzsgés, a tömeg, de közben mindenki nyugodt. A legkedveltebb közlekedési forma a biciklizés, ami nekem kissé életveszélyesnek tűnt főleg gyalogosként. Talán a száguldozó biciklisek voltak a legkevésbé szimpatikusak, főleg, hogy még a járdán is félre kellett ugrani előlük. 😀 Összességében nagyon jó és egyedi élmény volt, bármikor szívesen visszamennék.

Aki még nem látta volna az összefoglaló, kedvcsináló videónkat az mindenképpen kukkantson bele, és iratkozzon fel a YouTube csatornánkra ahol hasonló videókat talál:

Murau, a magyar síparadicsom

Maris_banner3a

Még sosem voltam márciusban síelni, eddig mindig januárra vagy februárra esett a síelés a családdal vagy a barátokkal. Még járni is alig tudtam, de a szüleim már sílécet adtak a lábamra – talán egy év maradt ki azóta, amikor nem volt alkalmam a kedvenc téli sportomat űzni. Így hát aggodalommal gondoltam már októberben a március közepére lefoglalt szállásra, hiszen féltem hogy túl jó lesz az idő, és kásás lesz a hó. Szerencsére nem ért csalódás, amikor Murau városába és a Kreischberg síterepre látogattunk.

800_dsc-7294
Club Hotel Kreischberg, forrás: síelők.hu

A szállásunk közvetlenül a felvonó aljában helyezkedett el a korábbi évekkel ellentétben, így kifejezetten kényelmes volt a sícipőben baktatás és a síléc vállon cipelése, hiszen csak egy rövid távot kellett megtenni. A Club Hotel Kreischberg-ben szálltunk meg, ami egy több házból álló komplexum, helyes kis szobákkal és kitűnő wellness részleggel, amit kifejezetten élveztem a hosszú síelések után. Ami meglepő volt számomra, hogy már a recepción magyarul szóltak hozzánk, a folyosókon és a szaunában is mindenki magyarul köszönt. Később kiderült számomra, hogy Murau kifejezetten magyarok által preferált síterület, ez is magyarázza a hüttékből hangosan kihallatszó Wellhello dalokat, vagy az Álomhajót éneklő jókedvű fiatalokat. Osztrák rendszámú kocsit keveset láthatott az ember, ellenben volt magyar zászló kitűzve a síliftek aljába.

Habár az igazi osztrák hangulat elmaradt, a tradicionális ételek kárpótoltak 😀 Megkóstoltam a kihagyhatatlan gőzgombócot, jó sok vaníliaszósszal és mákkal megszórva, meg meleg almás rétest tejszínhabbal vanília tengerben. De a sós ételek közül is próbáltam zseniálisakat, mint például a Käsespätzle, amit rengeteg sajttal és pirított hagymával tálaltak. A régióban ismert Murauer díjnyertes sör is jól esett egy hosszú nap végén. A legjobban a Schluckspecht hütte tetszett, hiszen az nem a központi hütte volt így nem kellett olyan sokat várni és mindig volt kényelmes hely a napágyakban.

murau
Aperol Spritz, Gőzgombóc, Murauer sör és skiwasser, forrás: saját felvételek

Az időjáráson viszont meglepődtem. Már előre féltem hogy 10 fokban, kásás hóban fogunk síelni, ehhez képest az első két napban még jó idő volt, délután 5-kor még kellemesen lehetett a hegy tetején a napsütésben Aperolozni 😀 Utána viszont hirtelen váltás jött, hóesés, köd, lent a völgyben eső. Úgy már kevésbé volt élvezetes a síelés, de még a kibírható kategóriába sorolnám. A hüttékben ilyenkor egész nap kifejezetten sokan tartózkodtak, és a buborékos, ülésfűtéses síliftekhez tartozó pályák forgalma is megnőtt.

A sípályákat tekintve is nagy a változatosság, mindenki megtalálhatja számára a legkedvezőbbet, hiszen a kezdő kék pályától a feketéig mindenfélével találkoztam. A sípályarendszeren 17 kilométer kék, 16 kilométer piros és 9 kilométer fekete sípálya besíelésére van lehetőségünk. Talán a Rosencranz csúcstól lefelé jövő meredek piros pályák voltak a kedvenceim, olyan magasra viszonylag kevesen mentek föl így nem volt nagy tömeg. Azonban mint utólag megtudtam, az ide felvezető kétüléses sílift volt az, amiből pár hónapja helikopterrel mentették ki az embereket egy műszaki hiba miatt. Így aztán inkább a csákányos liftet ajánlanám az oda feljutáshoz, az gyorsabb is. Amire az itt síelőknek fel kell készülniük viszont az az, hogy a völgybe csak fekete pálya vezet, se piros sem kék pályán nem lehet lejutni a sílift aljába. A liftek zárása előtt hosszú sorok kígyóztak a kabinos lift bejárata előtt, hiszen a kezdők és a hüttében sörözők nem merték bevállalni a kalandos lefele utat. A nap végén, fáradtan tényleg nem kellemes az a buckás, jeges fekete pálya, azonban még mindig jobb a fél órás sorban állásnál.

IMG_7609
A Rosencranz-ra menet, forrás: saját felvétel

Az árakat (síbérlet, szállás, étel-ital) tekintve Ausztriához képest nem annyira drága ez a síterület, vannak sokkal drágább helyek is, ahol napi 50 euró alatt nem lehet síbérletet kapni. Ellenben például Franciaországgal összehasonlítva talán mélyebbre kell nyúlnunk a pénztárcánkban. Én Franciaországot is nagyon szeretem és többször voltam már ott is síelni, viszont a síliftek és a pályák minősége számomra Ausztriában sokkal jobb. Nem beszélve a hüttékben lévő választékról…

A szórakozási lehetőségek nem merülnek ki a hegy tetején megrendezett délutáni hütte bulikban, majdnem minden este a pályák aljában szervezett buli volt, ahova meglepően sokan jöttek vissza a városból még a hétköznapokon is. Meglepve tapasztaltuk, hogy itt még engedélyezett a kocsmákon és szórakozóhelyeken a cigarettázás, ami szokatlan volt hiszen itthon már megszoktam, hogy nincs füstszag a budapesti helyeken.

IMG_7776
Murau főtere, forrás: saját felvétel

Mivel nagyrészt a Kreischberg síterepnél töltöttük el az időnket, hazafelé volt csak alkalmunk Murau hangulatos kis városába betérni. Ausztriában vasárnap zárva tartanak a boltok, így az utcákon kevés emberrel találkoztunk, vélhetően mindenki otthon a családi ebédre készülődött. A város a Mura folyó mentén fekszik, aminek a promenádján sétálva nem csak a hangulatos, színes házakban, hanem a felette elhelyezkedő hófedte hegyekben is gyönyörködhettünk. A város télen és nyáron is rengeteg turistát vonz, nem csak a síeléssel, hanem a golfozással is csábítják az ide látogatókat. A hotelünkben és a turista információs irodában is rengeteg magyar nyelvű programajánló és brosúra várta az érdeklődőket, tele érdekes programokkal.

Hazafele a határhoz közeli Eisenstadt (magyarul Kismarton) városába is betértünk, ami Haydn-ről és az Esterházy-kastélyról híres. A kastély kiállításai három részből állnak, „Az Esterházy-kastély fénypontjai” című kiállítás a hercegi gyűjteményből származó műkincsekkel, valamint a kastély történetével ismerteti meg a látogatókat, a „Hercegnői lakosztályok” kiállításon megismerkedhetünk három Esterházy hercegné életével és sorsával, valamint az exkluzív „Haydn Explosiv” kiállítás a zeneszerző pályafutásával és munkásságával kínál egyedülálló élményt nemcsak a szemünknek. A fentieken kívül érdemes még benézni a kastély ódon pincerendszerében létrehozott Bormúzeumba, mely Ausztria legnagyobb ilyen jellegű gyűjteményét vonultatja fel.

IMG_7869
A Haydn kiállítás bejárata az Esterházy kastélynál, forrás: saját felvétel

Eisenstadt is rendkívül hangulatos kisváros, tele kis éttermekkel és bevásárló utcákkal, ám itt sem volt vasárnap olyan nagy élet, így a kastély után Sopron, majd Budapest felé vettük az irányt. Összességében jól telt a síelős/városnézős hosszú hétvége, nem bánom, hogy Murauba mentünk bár személy szerint jobban preferálom Tirolt vagy a Ski-amadét, de így is jó élmény volt 🙂

És végezetül egy kis kedvcsináló videó, csak nektek, csak most:

Body Kiállítás Budapest

Zsófi_banner3a

Pár napja a Body kiállításon jártam, ami Budapesten a Király utcában tekinthető meg. Ez a tárlat nagyságában meghaladja az eddig Európában bemutatott kiállításokat, 300 emberi preparátum és összesen 1000 kiállítási tárgy tekinthető meg.

body1Forrás: http://www.eventim.hu/

Már régóta foglalkoztatott a kiállítás témája, sokat dilemmáztam, hogy el merjek-e menni? Talán, ahogy ezt olvassátok nem is értitek, hogy miért merült fel bennem a kérdés. Az igazság az, hogy már gyerekkorom óta nagyon rosszul viselem a vér látványát. Nem egyszer ájultam el kisebb vágott sebek, vérvételek vagy akár filmek láttán (A legutóbbi a testről és lélekről című film érfelvágós jeleneténél következett be :D). Ennek ellenére úgy éreztem, hogy ezt a programot nem hagyhatom ki, látnom kell, hogyan is épül fel az emberi test. Milyenek a szerveink testközelből. Lélekben felkészültem és a hétvégén megnéztem. Jól döntöttem.

A tárlat felépítése is nagyon tetszett, a helyiségekben sötét van, a megtekinthető testek, szervek meg vannak világítva, ami már a kezdetektől fogva egyedi hangulatot biztosít. A bemutató a csontrendszerrel kezdődik, majd láthatjuk az izom-, ideg-, keringési, emésztési, légzőszervi, húgyúti és reproduktív rendszereket és nem utolsó sorban a magzat fejlődését a különböző termekben. Megtudhatunk még információkat a hazai és nemzetközi orvostudomány fejlődéséről, ezek mellett az elsősegély nyújtás és a sürgősségi ellátás témakörében is tájékozódhatunk.

Fontos kiemelni, hogy a bemutatott testek olyan emberektől származnak, akik életükben döntöttek arról, hogy halálukat követően testüket tudományos célokra hasznosítják. A  preparátumokat  a plasztináció segítségével tartósították, ami egy modern orvostudományi módszer a testrészek konzerválására.

body3Forrás: https://www.bodykiallitas.hu/photo-gallery/

Ami számomra még értékesebbé tette a kiállítást, az az, hogy fiatal orvostanhallgatók voltak a látogatók segítségére. Tőlük bárki kérdezhetett, ahogy hallottam nagyon kedvesen és érthetően válaszolták meg a felmerülő kérdéseket.

Nehéz eldönteni, hogy mi volt rám a legnagyobb hatással. Hihetetlen érdekes látni egy valódi emberi test preparátumát, azt a felépített rendszert, ahogy a szerveink, izmaink kapcsolódnak egymáshoz. Azt, hogy minden apró idegnek, szövetnek megvan a helye. Többször megfordult a fejemben, hogy hogyan lehet ennyire ’’tökéletes’’, aprólékosan megtervezett a testünk?

Ami engem személy szerint a legjobban megérintett, az a magzat fejlődési szakaszainak bemutatása volt. A látogatóknak lehetőségük van ezt a szobát kihagyni és úgy folytatni a kiállítást.  A teremben minden kiállított magzat igazi, egy élet lehetett volna, ezt tudva  eléggé összeszorult a szívem.

Néhány testet különböző tevékenységek végzése közben láthatunk, ilyen például egy kosárlabdázó férfi. Megdöbbentő volt látni a dohányzó és nem dohányzó ember tüdeje közti különbséget. Annyi új információ, érdekesség volt, hosszan sorolhatnám.

Ajánlom mindenkinek, hogy aki teheti nézze meg a Body kiállítást. Én nem bántam meg, teljesen épségben távoztam. Nagyon fontosnak tartom, hogy valamennyire megértsük saját szervezetünk működését. Figyeljünk a jelekre, tegyünk az egészségünkért. Persze, tudom nem szabad átesni a ló másik oldalára, és minden apró tünetet halálos betegségként diagnosztizálni, ezt bízzuk az orvosokra. 🙂

További információ:

https://www.bodykiallitas.hu/

Zsófi

 

Enrique Iglesias Live Budapest

Maris_banner3a

Tegnap este volt a 2 részes Enrique Iglesias koncert első része, amin volt szerencsém részt venni. Ez a bejegyzés most nektek, Enrique rajongóknak szól. Mindenkinek, aki tegnap ott volt, akinek mára már van jegye, aki még gondolkodik, hogy elmenjen-e, és aki nem tudott vagy tud elmenni, de kíváncsi az élményekre. Nem ajánlom azoknak a koncertet akik nem szeretik ezt a stílusú zenét vagy Enrique számait, mert emiatt a fellépés miatt nem fogják megszeretni. Én már régóta ismerem és szeretem a zenéit, talán gimis koromban kezdődött a rajongás. Már a novemberi jegyvásárlás óta vártam a koncertet, és a vasárnapom is nagyrészt azzal telt hogy a Spotifyon repeat-en mentek a dalok.

Thank you #Budapest day one!! You were incredible!!🔥🔥🔥🔥

A post shared by Enrique Iglesias (@enriqueiglesias) on

Pár jó tanács a koncertre menőknek

Akinek állójegye van, ételt italt mosdót egyebet próbáljon meg még az aréna felső emeletén intézni, ahol az ülőjegyesek tudnak bemenni, mert hiába mondják, hogy van minden lent is, onnan nem lehet már feljönni és sokkal hosszabbak a sorok, többet is kell várni. Míg a fenti egyik kisebb büfében 2 perc alatt sorra kerültem, addig lent fél óra sorban állás utána közölték velem a pénztárnál, hogy elfogyott a sós perec. 😦

Nem érdemes túl korán odamenni, hiszen 8-kor csak az előzenekar kezd, ami ebben az esetben Matoma nevű DJ volt. Ismerem pár számát, de nem játszott semmi különlegeset. Igazából mi Enrique fellépése előtt kb. 5 perccel mentünk be a nézőtérre, és nem álltunk előre, hanem viszonylag hátul voltunk, nem akartunk nyomorogni a nagy tömegben. Így amikor a koncert közepe fele egyszer csak az vettem észre, hogy a zenészek elkezdenek közeledni és közeledni, és egyszer csak felbukkan előttem 10 méterre Enrique teljes valójában, teljesen lefagytam. Körülöttem mindenki sikított, visított, fütyült, én azt sem tudtam hol vagyok.

enrique2
Enrique a közeli kis színpadon, forrás: saját felvétel

Tanulság: aki nem vett kiemelt állójegyet, hogy a színpadhoz közel álljon, az maradjon hátul a második kis színpad közelében, ha közelről is meg akarja tekinteni a magát elég jó formában tartó énekest 😀 Aki a 121-es szektorba vásárolt ülőjegyet az is szerencsés volt és lehet, hogy a mai koncerten lesz is, hiszen oda is felmászott a nézők közé Enrique. Az egész koncertet hihetetlen energiával csinálta végig, mindenhova felugrott, futott, a földre lefeküdt és felpattant, és a színpadról le és fel sem a biztonsági őrök segítették.

Nem tartom kizártnak, hogy voltak számok amik playback-ről mentek, de a lassabb zenéket, mint például a Hero, amit az előttünk lévő kis színpadon adott elő, azokat az én hozzá nem értő fülemmel nem mondanám playbacknek. Látszott az arcán az átszellemülés, az érzelem, ahogy a dalokat előadta.

enrique1
Enrique a Hero éneklése közben, forrás: saját felvétel

Zenék terén is változatos volt a koncert, a régi klasszikusaktól kezdve az újabb számokig minden volt a repertoárból. Amelyik számai angolul és spanyolul is fel vannak véve azokat spanyolul énekelte, de meglepően sokat énekelt angolul is. Talán nekem a legjobban a Bailamos és a Hero tetszettek, de a mostanában ismertebb számaira, mint a Bailando, a Subeme la radio, vagy a Duele el corazon-ra volt a legnagyobb tombolás és csápolás a tömegben.

Ami még vicces volt számomra, hogy a kis színpadra érve megkérdezte, hogy ki menne fel szívesen, és a visító, csápoló lányok közül 2 férfit választott ki, hogy csatlakozzanak hozzá. Velük megivott egy felest, aztán az egyik férfi feleségét is nagy nehezen felhozták a színpadra, aki aznap ünnepelte a születésnapját. Bele sem gondolok, hogy milyen élmény lehetett számukra az a látvány és érzés, hogy csak nekik énekel.

IMG_7279
A szerencsés, aki feljuthatott a színpadra, forrás: saját kép

Összességében hihetetlenül jó élmény volt, amire nagyban rásegített az, hogy nem csak a távolból, a kivetítőről nézhettem, hanem szinte testközelből élvezhettem Enrique előadását. Mindenkinek ajánlom hogy helyezkedjen jól, hiszen ez tipikusan az a koncert (főleg most a nőkre gondolok) ami esztétikai szempontból is elég erős. Bár láttam pár negyvenes pasit aki a feleségénél is hangosabban énekelt meg fütyült, szóval már semmin nem lepődök meg… Aki megy, annak jó szórakozást ma estére 🙂

És egy kis kedvcsináló videó, fogadjátok szeretettel: